Szeretném megkérdezni, hogy a FUCHS TITAN SYN MC 10W-40 olaj jó-e a Mazda 5 CW 1,8 benzines L8-as motorral szerelt autómba. A Mazda ajánlásban benne van a 10W-40, de mégis mindenki az 5W-30-as olajat preferálja. Eddig 5W-30 szintetikus olajok voltak benne, de van egy kis olajfogyasztásom is, ezért gondoltam a fél-szintetikus olajra. Hátha másként viselkedik.

A japán autógyártóknál nem ritka eset, hogy nagyon széles viszkozitási osztály határokban engedi a motorolajok alkalmazását. Csak felmerül az emberben ilyenkor a kérdés, hogy ugyan már hogy lehet az, hogy a 0W-20-as viszkozitási osztály mellett, amely igen csak vékony olajnak számít, megengedi ugyanakkor a 10W-40-es viszkozitási osztály alkalmazását is. Itt ha csak az olaj meleg oldali viszkozitását nézzük, amikor a motor temperált üzemi hőmérsékleten dolgozik és a külső környezeti hőmérséklet már nincs hatással az olaj folyási tulajdonságaira, akkor hogyan engedhet meg ilyen lényeges motorolaj viszkozitási  különbséget. Például néhány jellemző érték:

SAE 0W-20: (100C-on - 6,9 és 9,3 mm2/s)

SAE 10W-40: (100C-on - 12,5 és 16,3 mm2/s)

Ezek között a viszkozitási értékek között jelentős motorolaj nyomási áramlási és kenőfilm vastagsági különbségek vannak, amelyre nem igazán lehet megbízhatóan motort tervezni.

Másik dolog a kérdésére válaszolva, a piacon a motorolajok 99,5%-a a fél, vagy rész-szintetikus kategóriába esik. Így a legtöbb 10W-40-es és 5W-30-as, de még 0W-20-as motorolaj is van, hogy ebből a kategóriából kerül ki. A különbség itt is leginkább az alkalmazott alapolaj minőségében rejlik, amelyet leginkább a termék ára tükröz. A 10W-40-es olaj mindenképpen visszalépést jelent az alkalmazásban. Személy szerint Önnek a TITAN GT1 Pro Flex SAE 5W-30-as olajunkat tudom javasolni alkalmazásra.

Az olajfogyasztásra megint csak azt tudom mondani, hogy mennyi is az a sok olajfogyasztás. Egy ilyen nagy hengerűrtartalmú benzin motornál a 20.000 km-es csereperiódus alatt nem biztos, hogy soknak számít az 1-2 literes motorolaj fogyasztás. Tegyük tisztába egy kicsit ezt az olajfogyasztási dolgot.

Nevezzük motorolaj-fogyasztásnak azt a jelenséget, hogy használat közben csökken a motorolaj szintje az olajteknőben.

1. Ez a megfogalmazás pontatlan – ha nem csökken az olajszint, akkor. . . .
2. A motorolaj-fogyasztás

• Egy része szükségszerű, és hasznos
• Egy másik része természetes és elkerülhetetlen
• A harmadik része részben elkerülhető és káros

A szükségszerű és hasznos motorolaj fogyasztás

A gyűrűzóna jellemzői

• A felső kompresszió-gyűrű közelében a hőmérséklet kb. 350°C
• 10 -15 évvel ezelőtt a konstruktőrök közelítették a felső kompresszió-gyűrű helyét a dugattyúfedél síkjához („feljebb vitték”)
• Ez a változás növelte a felső kompresszió-gyűrű melletti hőmérsékletet, viszont kevesebb lerakódás keletkezhetett a dugattyúpalást és a hengerfal közötti résben a felső kompresszió-gyűrű felett
• A módosítással csökkent a motorok részecske-emissziója, a felső kompresszió-gyűrű termikus igénybevétele azonban megnőtt
• Az olajnak a felső kompresszió-gyűrű körül is el kell látnia tömítő feladatát (a horonyban is)
• A gyűrűk kenését és tömítését ellátó kis tömegű motorolaj termikusan gyorsan károsodik (a szintetikus olaj is)
• Ki kell cserélődnie, mielőtt megindulna a lakk- és koksz-képződés
• Biztosítani kell, hogy a hornyokban a gyűrűk mellett legyen kismértékű olajáramlás, értelemszerűen az égéstér felé.
• A felső kompresszió-gyűrű fölé került olaj, és a hengerfalon maradt vékony olajfilm elég
• A dugattyúgyűrűk mellett az égéstér felé mozgó olaj mennyisége befolyásolható
• A gyűrűk kialakítása révén (geometriai kialakítás, felületi nyomás a hengerfalon)
• A horonyméretek által meghatározott axiális és radiális rések segítségével
• A hónolási technológiával (hagyományos vagy „lézer”), a motorblokk vagy hengerpersely anyagával
• A hónolási nyomoknak a hengerfal alkotóival bezárt szöge megválasztásával
• A szükséges és hasznos olajfogyasztás mértékének meghatározása tehát a konstruktőrök kezében van.

Természetes és elkerülhetetlen olajfogyasztás

• A forgattyúházban az olaj párolog. A gőzöket nem engedik a szabadba, azokat a motor beszívja és elégeti.
• A párolgás mértéke a motorolaj fizikai tulajdonságaitól függ, amit a kenőanyag-gyártók tartanak kézben.

A részben elkerülhető és káros motorolaj fogyasztás

• A természetes kopás által kiváltott motorolaj-fogyasztás növekedés

A használat során a motor alkatrészei kopnak. A motorolaj-fogyasztás növekedésére ez közvetlenül hatást gyakorol:

• A hengerfal (egyenetlen) kopása
• A dugattyúgyűrűk kopása
• A szelepvezetők és szelepszár-tömítések kopása

Az elasztomer tömítőanyagok mechanikai tulajdonságai változnak:

• Keményednek
• Vetemednek
• veszítenek a rugalmasságukból

Ezek a jelenségek nem küszöbölhetők ki, a motorolaj-fogyasztás és a káros-anyag emisszió növekedéséhez vezetnek (időszakos emisszió-vizsgálat)

• Az üzemeltetés és javítás során jelentkező problémák

Bejáratás Kell, vagy nem?

Bármennyire is fejlett a gyártástechnológia, az egymással érintkező alkatrészek a használat során nyerik el végső felületi morfológiájukat. Tehát kell.

• Emiatt más tulajdonságúak az első feltöltésű olajok
• Kis fordulatszámú bejáratás → nem alakulnak ki megfelelő vastagságú kenőfilmek → kopott, lusta motor, nagy olajfogyasztással.
• Nagy terhelésű bejáratás → intenzív kopás a végleges felületi morfológia kialakulásáig, később jelentős olajfogyasztással

• Az üzemeltetés és javítás során jelentkező problémák

Alacsony teljesítményszintű motorolaj használata, vagy a megfelelő motorolaj tovább használata:

• Lakkosodás, kokszosodás jelentkezik
• A dugattyúgyűrűk megszorulnak, sok olaj jut az égéstérbe
• A kartergáz mennyisége megnő, elhordja az olajcseppeket a forgattyúházból
• Az olajcsatornák leszűkülnek. Ha a turbótöltő csapágyaitól visszavezető csatorna szűkül le, a csapágyaknál megnő az olajnyomás, egyre több olaj kerül a beszívott levegőbe

Alacsony színvonalú javítás és felújítás

• Gyenge minőségű – nem gyári – alkatrészek beépítése (pl. tömítések, dugattyúgyűrűk, stb.)
• Pontatlan, felületes gépi munka (geometriailag pontatlan hengerfurat-köszörülés, rossz hónolási technológia, a hónolási szög be nem tartása, stb.)
• Nem megfelelő tisztaság az összeszerelés során

Stb.

• Mi a sok, és mi a kevés?

A gyártók meglehetősen magas olajfogyasztás limitet adnak meg. Személy-gépkocsik esetében két liter lökettérfogatig nem ritka a 0,5 liter/1000 km gyári határérték. Ha az olajcsere-periódus 30.000 km, ez 15 liter utántöltést jelent, Ha a töltet 5 liter, a motorolaj háromszor kicserélődik.

A magas limitnek két oka van:

• elkerülni a gépkocsivezető miatt jelentkező hibák garanciális javítását („pedig úgy vigyáztam rá, egyáltalán nem pörgettem a motort”)
• Hosszú olajcsere-periódust (szervizciklust) biztosítani. Hadd cserélődjön!

A helyes bejáratással, megfelelő motorolaj alkalmazásával és megfelelő időben történő cseréjével a gyári limitnél lényegesen alacsonyabb olajfogyasztás jelentkezik – az előző példában felhozott 15 liter helyett pl. 2 liter csereperiódusonként.

Üdvözlettel: Olajszaki!